Athosi hajókirándulás

Portokali Beach: 

Magyarul Narancspartot jelent. Ez a Szithonia egyik legszebb partszakasza 8 km-re északra Sartitól. Érdekessége, hogy hatalmas hófehér sziklák nyúlnak itt a tengerbe. Megfigyelhetjük, hogy a környéken többféle gyümölcsről is van elnevezve partszakasz (pl. Achláda, Banana, stb.)

Vourvourou: 

Sartitól 30 km-re északra járunk. A település érdekessége, hogy partjától nem messze kis szigetek sorakoznak a vízben, melyek közrezárják a tengert és ezzel tó hatását keltik. Ennek köszönhetően itt egész évben nyugodtabb és melegebb a tenger, mint a nyílt részen.

Autóbusszal megyünk Ormos Panagiasba, majd a kis halászfalu kikötőjéből kezdjük meg a Szent Hegy partjaihoz vezető utunkat a délelőtti órákban. Az athoszi félszigeten egy zárt kolostorállam található, amelynek nyugati partja mentén haladva, különleges kolostor együtteseket tekinthetünk meg. 

Először  Sithonia partjai mentén haladunk déli irányban, majd Athos csúcsához érve, északi irányban haladunk tovább. A kolostorok részletes ismertetése után, kb. délután 13:30 órakor kikötünk Ouranopolisban, ahol két óra szabadidő áll majd rendelkezésükre, melyet sétára, fürdésre, vásárlásra vagy ebédre fordíthatnak. Ouranopolisból ismét egy rövid hajóút következik, majd délután 17:00 óra körül érkezünk vissza Ormos Panagias kikötőjébe, ahonnan autóbusszal térünk haza Sartiba.

Athos:

Athos, vagy ahogy a görögök hívják, a Szent Hegy a Chalkidiki-félsziget legkeletibb nyúlványa. Átlagszélessége 8-12 km, a hossza 45 km. Területe 333 km², ennek 98%-a erdő. A folyók hiányoznak, de a vízmosások a tavaszi hóolvadáskor megtelnek. Déli részén emelkedik az Istenek egykori lakóhelye, a 2033m magas Athos hegy.

A félsziget a teljességgel szent, tiszta és makulátlan Szűzanyának van szentelve. Ezért nem lehet beszennyezni más nők jelenlétével. A hagyomány szerint maga a Szűzanya kérte szent fiától, ezért hívják a Panagia, azaz a Szűzanya kertjének. A Szent Hegy nem csak Görögország, de az egész világ számára az egyik legjelentősebb hely történelmi, egyházi, filozófiai és művészeti értékei miatt. Ezen kívül pedig, az orthodox szerzetesi élet legszilárdabb bástyája.

A szent hegy története:

Már az ókorban is nagy figyelmet szenteltek a Hegynek. Élt akkoriban egy művész, aki felajánlotta Nagy Sándornak, hogy kifaragja a Hegyből a király legmonumentálisabb és legmesszebbre látszó emlékművét. Bal kezében tartana egy 10ezer lakosú várost, jobbjából pedig egy folyó zuhanna le a tengerbe. Nagy Sándor a tervet visszautasította, mondván, hogy egy király (Xerxés) már eléggé tönkretette a félszigetet.

Senki sem tudja pontosan, mikor telepedtek meg a félszigeten az első remeték, de I. Vasziliosz már rendelettel tiltotta meg a zaklatásukat, s intézkedett védelmükről. A 9.-10. sz.-ban gomba módra elszaporodtak a remetetanyák, az ún. „lavrák”. A világ elől rejtőző, szerzetesi nevén Athoszi Athanasziosz 963-ban alapította meg a Nagy Lavra kolostort. Ettől az időponttól számítjuk a szervezett szerzetesi életet Athoszon. Vezetése mellett a kolostori közösség mintaszerűen működött. Ő szerkesztette meg a Hegy első szabályzatát is, az I. Tipikont, a konstantinápolyi Studion-kolostor főnökével, Evthimiosszal, 971-72-ben.

Kb. a 11. sz.-ban megjelentek Athoszon az első szláv szerzetesek, közülük is először a bolgárok telepedtek le. A hagyomány szerint Simeon bolgár cár (893–927) támogatásával már 919-ben közös lakóhelyet építettek a félsziget erdős hegyei között. Az első orosz szerzetes a kijevi barlangkolostor alapítója Antonij volt, aki az Eszfigmenou kolostorban tett szerzetesi fogadalmat. A szerb szerzetesek Athoszra települését I. Nemanja István (1114-1200) és családja indította el. A király 1195-ben lemondott trónjáról és Simeon néven szerzetes lett, az athoszi Vatopediou kolostorban. Szerb és bolgár fejedelmek, orosz cárok ettől kezdve bőkezű adományokkal gazdagították a kolostor-köztársaságot.

1204-ben miután Konstantinápoly elesett, Athosz a Thesszaloniki Hercegség része lett. Ekkor érte az első megaláztatás: a latin uralom alatt működő egyház átvette a római katolikus liturgiát, s elismerte a pápa főhatalmát.

1924-ben alkotmányos rendelkezés szabályozta az állam és a kolostor-köztársaság jogi viszonyát. Az egyházi döntések a Szent Közösség kezében maradtak, de büntetőjogi ügyekben a Thesszaloniki biróságok illetékesek. 

Athos mai élete:

Athoson ma 20 nagy kolostor (17 görög, 1 szerb, 1 bolgár, 1 orosz), 12 szkíti és kb. 700 egyéb épület működik. Az athosi szerzeteseknek csak egy része lakik a nagy kolostorokban. A többiek a sokféle elnevezésű kisebb településeken, remetelakokban, vagy nehezen megközelíthető barlangokban élnek. Akadnak olyanok is, akik faodvakba húzódva, csontvázzá soványodva vívják testi-lelki harcukat.